2013. február 13., szerda

Az utóbbi pár hét

Az utóbbi időben nem nagyon írtam személyes jellegű bejegyzést, most viszont szeretném kicsit kiírni magamból az elmúlt hetek, hónapok történéseit. 
A vizsgaidőszakkal kezdeném, amiről azt hiszem nem írtam túl sok dolgot. Viszonylag hamar kezdődött, az első vizsgám december 6-án volt. :) Összesen 3 tárgyból kellett vizsgáznom idén, ami azért kicsit sem rossz szám. Szerencsére minden meglett, egy matekos vizsgát kellett ismételnem ugyan, de sikeresen zártam a félévet. Remélem, hogy a jövőben sem gördülnek elém nagy vagy leküzdhetetlen akadályok.
Ami a tudatos vásárlást, és a változásokat illeti, azt hiszem elég jól bírom. Körömlakkot lakkstopp előtt egy héttel vettem, viszont a havi limitemen belül. Úgy éreztem, hogy az utóbbi idő kudarcainak, vagy sikertelenségeinek köszönhetően vesztettem az önbizalmamból, és kellett a lelkemnek némi kis simogatás. Erre remek alkalom volt 2 új körömlakk, amiket facebook-on már mutattam Nektek! Azt hiszem megértitek milyen az, amikor úgy érzem, hogy semmi sem úgy alakul, ahogy szeretném.
És akkor térjünk rá, hogy mit is értek ez alatt. Mint már többször említettem, szeretnék a suli mellett dolgozni, hiszen az időm is engedné, és szívesen lefoglalnám magam valamivel, ami úgy érzem hasznos lenne. Körülbelül augusztus óta keresek munkát, kisebb-nagyobb sikerrel. Nagyon sokáig vissza sem jelzett senki, aztán úgy döntöttem idén, hogy néhány üzletbe személyesen megyek be és adok le önéletrajzot, amennyiben lehetőségem van rá. Utána két helyről is hívtak, az egyik kiderült, hogy olyan helyre keres munkatársat, ami nekem nagyon kiesik a mindennapokban. A másik hely viszont nagyon is tetszett volna, de sajnos nem engem választottak. Eléggé rosszul esett, de legalább egyenesen közölték velem, és nem várták, hogy majd magamtól rájöjjek, hogy nem én kellek nekik. Szóval ezek után eléggé rossz kedvem lett, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon velem van-e baj, illetve, hogy a döntés, amit meghoztam tavaly, vajon helyes volt-e. Tudom, hogy ilyen helyzetekben az ember képes a legrosszabbat látni mindenben, és pontosan tudom, hogy nem kéne feladnom, de kicsit megingott az önbizalmam. Azért bízok benne, hogy már nagyon közel vagyok egy jó kis munkalehetőséghez.
Azt hiszem most megosztom veletek, hogy én mennyire nem vagyok oda a valentin napért. Egyszerűen sosem szerettem, és mint oly sok más "ünnep", ez is egyre inkább a kereskedők javára fordul. Már kezdek rosszul lenni tőle, és nem azért, mert én minden valentin napot egyedül töltök, hanem egyszerűen azért, mert nem tetszik, hogy egyre inkább azt üzeni sok pasinak, hogy bőven elég, ha az év csak ezen a napján kimondja, hogy szeret. Én igenis vágyom arra, hogy érezzem, hogy szeretnek, és nem csak ekkor. Na de ennyit a valentin napról.

Hamarosan itt lesz a névnapom, és mint mindig ilyenkor, most is készítettem egy kívánságlistát, és remélem 1-2 dolgot meg is fogok kapni róla. :) De erről úgyis hozok majd posztot, hiszen néhány dolgot megmutatnék nektek.
Ti várjátok már a tavaszt és a napsütést?
- képek: weheartit, google, saját -

4 megjegyzés:

  1. Fel a fejjel, az a két lakk meg, azt mondom, ha kellett a kis lelkednek, hát ne is legyen "bűntudatod" miattuk! ;]

    VálaszTörlés
  2. Válaszok
    1. Köszi, igyekszem nem borúlátó lenni :P :)

      Törlés